|
Végigtekintve a mûhelyekben,
laboratóriumokban elõállított képek
során, valamint a kísérleti adások
ikonográfiáján, egyfelõl Ernst Gombrich
18 terminológiája mentén
indulhatunk el, amely a minimális modell, "konceptuális
ábrázolás" módszere, piktogramszerû
képek alkalmazása, kétdimenziós kódolás
szinonímái segítségével írja
le a képzõmûvészeti ábrázolás
változásainak elsõ lépcsõfokait.
A másik szempont a vizuális észlelés
folyamatának stációit veszi sorba. A régebbi
elméletek a látást egyfajta passzív
folyamatként írták le (a retinán
leképzõdik a kép majd a kép a látókéregben
mintegy kivetül - nevezzük ezt a látás
camera obscura-modelljének, más szóval "pure
vision"-elméletnek). A vizuális percepció
jelenlegi modelljei viszont egy soklépcsõs, töbszörösen
viszacsatolt, öröklött és tanult elemekbõl
összeálló rendszert tárnak elénk.
A "valóságról" alkotott kép
nem egyszerûen egy tükörkép, hanem aktív
folyamatok generálta, kaleidoszkóp-szerûen
összeálló reprezentáció. A képalkotás
több szinten, elemi formájában már
a szem szakkádikus mozgásában is megvalósul.
Képfelbontás, képfeldolgozás, receptor-elméletek,
szinesztétikus folyamatok, átviteli sebesség,
képszabványok - csak pár kulcsszó
a kapcsolódási pontok felderítéséhez.
Vizsgálódásunk fókuszpontját
kijelölendõ álljon itt egy anekdota. A végsõ
kérdés, melyet felvet, szemérmetlen kísértésnek
tûnhet ugyan, ám az "elektronikus rizóma"
lényegét tekintve elkerülhetetlen.
A neves agykutató tudományos
konferenciára utazik. A repülõgépen
hölgyszomszédja azonnal kifaggatja: - És
mondja, mivel foglalkozik maga tulajdonképpen? - Azt kutatom,
hogy hogyan látunk. - feleli a tudós. -
De hiszen az pofonegyszerû - kiáltja a hölgy.
- Nyilván egy televízióhoz hasonló
készülék van a fejünkben, a szemünk
a kamera, a képernyõ pedig az agyunkban van. -
Igen, igen - bólogat a tudós - , de ki nézi
a tévét?
BIBLIOGRÁFIA
Albert
Abramson: The invention
of television. in: Television - an international history
(ed.: Antony Smith). Oxford University Press, 1998.
Roy Armes: On Video. Routledge, London, 1988.
Eric Barnouw: A Tower in Babel - A History of Broadcasting
in the USA. Vol. I., Oxford University Press, 1966.
Chris Burden: Beyond the Limits. MAK, Cantz, 1996.
P.S. Churchland, V.S. Ramachandran, T.J. Sejnowski: A
Critique of Pure Vision. MIT Press, 1994.
Jonathan Crary: A megfigyelõ módszerei.
Osiris, Budapest, 1999.
Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia
a mûvészetet? Atlantisz, Budapest, 1997.
Vilém Flusser: A fotográfia filozófiája.
Tartóshullám - Belvedere - ELTE BTK, Budapest,
1990
Vilém Flusser: Az írás. Balassi
Kiadó - BAE Tartóshullám - Intermedia, Budapest,
1997.
Ernst Gombrich - Didier Eribon: Mirõl szólnak
a képek? Balassi Kiadó-Tartóshullám,
Budapest, 1999.
Krén K., Marx J. (eds.): A neoavantgarde. Gondolat,
Budapest, 1981.
Moholy-Nagy László: Látás
mozgásban. Mûcsarnok-Intermédia, Budapest,
1996.
Peternák Miklós: Új képfajtákról.
Balassi Kiadó, Budapest, 1993.
Siegfried Zielinski: Audiovisions. Amsterdam University
Press, Amsterdam, 1999.
TARTALOM
01. bevezetõ
02.
telehor, television, fernsehen
03.
build your own black box!
04.
a videó-zigóta
05. de ki nézi a tévét?
06. A férfi,
aki virágot hord a szájában - Az elsõ
brit tévéjáték
07.
C.B.T.V. (Chris Burden Television)
|
Yarbus 1967-es kísérlete:
a szem szakkádikus mozgásának diagramja
a vizsgálati alany által nézett képre
transzponálva.
A biológiai mozgás , így az emberi mozgás
percepciójának vizsgálata sok hasonlóságot
mutat Marey kísérleteivel. Az emberi, vagy állati
mozgás dekódolása abban az esetben is könnyedén
teljesíthetõ feladat, ha a megfigyelt személy
testének csak néhány kitüntetett pontját
látjuk. Az absztrakt pontrendszer a jellegzetes mozdulatok
által válik azonosíthatóvá.
A biológiai mozgást szemlélteti Kovács Ilona és Fehér Ákos
animációja.
|
