05. de ki nézi a tévét?

Végigtekintve a mûhelyekben, laboratóriumokban elõállított képek során, valamint a kísérleti adások ikonográfiáján, egyfelõl Ernst Gombrich 18 terminológiája mentén indulhatunk el, amely a minimális modell, "konceptuális ábrázolás" módszere, piktogramszerû képek alkalmazása, kétdimenziós kódolás szinonímái segítségével írja le a képzõmûvészeti ábrázolás változásainak elsõ lépcsõfokait.
A másik szempont a vizuális észlelés folyamatának stációit veszi sorba. A régebbi elméletek a látást egyfajta passzív folyamatként írták le (a retinán leképzõdik a kép majd a kép a látókéregben mintegy kivetül - nevezzük ezt a látás camera obscura-modelljének, más szóval "pure vision"-elméletnek). A vizuális percepció jelenlegi modelljei viszont egy soklépcsõs, töbszörösen viszacsatolt, öröklött és tanult elemekbõl összeálló rendszert tárnak elénk. A "valóságról" alkotott kép nem egyszerûen egy tükörkép, hanem aktív folyamatok generálta, kaleidoszkóp-szerûen összeálló reprezentáció. A képalkotás több szinten, elemi formájában már a szem szakkádikus mozgásában is megvalósul. Képfelbontás, képfeldolgozás, receptor-elméletek, szinesztétikus folyamatok, átviteli sebesség, képszabványok - csak pár kulcsszó a kapcsolódási pontok felderítéséhez.
Vizsgálódásunk fókuszpontját kijelölendõ álljon itt egy anekdota. A végsõ kérdés, melyet felvet, szemérmetlen kísértésnek tûnhet ugyan, ám az "elektronikus rizóma" lényegét tekintve elkerülhetetlen.

A neves agykutató tudományos konferenciára utazik. A repülõgépen hölgyszomszédja azonnal kifaggatja: - És mondja, mivel foglalkozik maga tulajdonképpen? - Azt kutatom, hogy hogyan látunk. - feleli a tudós. - De hiszen az pofonegyszerû - kiáltja a hölgy. - Nyilván egy televízióhoz hasonló készülék van a fejünkben, a szemünk a kamera, a képernyõ pedig az agyunkban van. - Igen, igen - bólogat a tudós - , de ki nézi a tévét?

 


BIBLIOGRÁFIA

Albert Abramson:
The invention of television. in: Television - an international history (ed.: Antony Smith). Oxford University Press, 1998.
Roy Armes: On Video. Routledge, London, 1988.
Eric Barnouw: A Tower in Babel - A History of Broadcasting in the USA. Vol. I., Oxford University Press, 1966.
Chris Burden: Beyond the Limits. MAK, Cantz, 1996.
P.S. Churchland, V.S. Ramachandran, T.J. Sejnowski: A Critique of Pure Vision. MIT Press, 1994.
Jonathan Crary: A megfigyelõ módszerei. Osiris, Budapest, 1999.
Arthur C. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a mûvészetet? Atlantisz, Budapest, 1997.
Vilém Flusser: A fotográfia filozófiája. Tartóshullám - Belvedere - ELTE BTK, Budapest, 1990
Vilém Flusser: Az írás. Balassi Kiadó - BAE Tartóshullám - Intermedia, Budapest, 1997.
Ernst Gombrich - Didier Eribon: Mirõl szólnak a képek? Balassi Kiadó-Tartóshullám, Budapest, 1999.
Krén K., Marx J. (eds.): A neoavantgarde. Gondolat, Budapest, 1981.
Moholy-Nagy László: Látás mozgásban. Mûcsarnok-Intermédia, Budapest, 1996.
Peternák Miklós: Új képfajtákról. Balassi Kiadó, Budapest, 1993.
Siegfried Zielinski: Audiovisions. Amsterdam University Press, Amsterdam, 1999.



TARTALOM


01. bevezetõ

02. telehor, television, fernsehen
03. build your own black box!
04. a videó-zigóta
05. de ki nézi a tévét?
06. A férfi, aki virágot hord a szájában - Az elsõ brit tévéjáték

07. C.B.T.V. (Chris Burden Television)


Yarbus 1967-es kísérlete:
a szem szakkádikus mozgásának diagramja a vizsgálati alany által nézett képre transzponálva.


A biológiai mozgás , így az emberi mozgás percepciójának vizsgálata sok hasonlóságot mutat Marey kísérleteivel. Az emberi, vagy állati mozgás dekódolása abban az esetben is könnyedén teljesíthetõ feladat, ha a megfigyelt személy testének csak néhány kitüntetett pontját látjuk. Az absztrakt pontrendszer a jellegzetes mozdulatok által válik azonosíthatóvá.
A biológiai mozgást szemlélteti Kovács Ilona és Fehér Ákos
animációja.


JEGYZETEK


18 Ernst Gombrich – Didier Eribon: Mirõl szólnak a képek?
Balassi Kiadó – Tartóshullám, Budapest, 1999. p. 72.
gróf ferenc // intermedia // c3 // 2001